|
 Vendég: 108
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 I
A költõ sokszor küszködik
Ólomléptû súlyos szavakkal,
Melyek felérnek, fel bizony
Démon küldte hadakkal.
Mily jó lenne leírni,
Béke van, és szeretet,
De nem írhatok, nem
Hazugság szülte jeleket!
Vádlón szól a hang
Szívem vadul kalapál,
S írja e nehéz ütemekkel,
Az anyaföld holtan hazavár!
Nem írhatok békét nem, és nem
Nem írhatok rózsás álmokat,
Csak vészjósló felhõket,
S beteljesülõ átkokat.
Átkot hordoz e világ
Szívében ott a kés,
Mely a fejfánkra,
Embertelen jelet vés.
Lehet átok ezen a világon,
Lehet könnyes gyötrelem,
De ha tiszta szívvel élek,
Jöhet még igaz gyõzelem.
A költõ világot teremt, világot
S örökké tartó igaz, boldog javat,
Mely hirdeti, minden kornak:
A költõ, ma is, boldog, s nagyon szabad! |
|
|
- április 12 2008 17:37:51
Korunkban a költõ nem mindent írhat le. Mi bánntja azt mondják, hogy ne , ne tegyed ne írd le.Pedig csak a kor szelleme nem engedi, hogy a lélek szabad legyen.Most e korban nincsen szabad lélek én attó félek ,ha érted jó, ha nem hát nem. Üdv.: ZETA |
- április 13 2008 00:42:56
Elgondolkodtató a versed. Nézõpont kérdése a téma, mennyire szabad és mennyire boldog a költõ - s hogy mennyire relatív, az ZETA hsz.-ából is látszik. De természetesen a Te szemszöged is jogos... tetszett versedben a negatívumok, átkok, könnyes gyötrelmek leírása után az optimista hangú befejezés.
Üdv: Magdi |
- április 14 2008 08:53:59
Így igaz, kedves Tenger!
A költõ ma is boldog, s nagyon szabad, legalábbi lelkiekben!
A lelkünk gazdagságát nem veheti el senki sem tõlünk!û
Üdv.: Torma Zsuzsanna |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
