|
 Vendég: 63
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Búcsúzás
***
—Haza is úgy vágyom,
Meg el sem is menni…
Gyönyörű szemedbe
Én édes virágom,
Beletekintgetni,
— Mindig veled lenni.
***
—Édes anyám házán
Sötét fölleg árnya…
Édes anyám szíve,
Mikor engem nemlát:
Szomorúfűz ága,
— Rozmaring virága.
***
—Hejh, ha- az a fölleg
Onnan ide szokna,
S ráborulna néha,
Ha elmegyek innen,
A ti házatokra,
—A te ablakodra!
***
—S tűznél a szivedre
Rozmaring virágot:
Én édes szerelmem,
De el is áldanám,
A szomorúságod,
— Minden sóhajtásod!
***
Szabolcska Mihály 1861 – 1930
***
***
Abschied
***
—Ich sehne nach Hause
gar nicht mal fortgehen …
Deinen schönen Augen,
meine süße Krause
immer vor mir sehen
— und nur mit dir leben.
***
—Im Haus meiner Mutter
dunkle Schatten steigen …
Das Herz meiner Mutter,
wenn sie mich nicht sieht: wie
Trauerweidezweigen
— und Rosmarin schweigen.
***
— Ach, wenn – die Wolke von
dort hier fliegen würde,
um nur kurz zudecken,
wenn ich hier abreise,
das Haus ohne Bürde.
— ‘d Fenster ohne Hürde!
***
— Und auf dein Herz solltest
Rosmarinzweig stecken:
meine süße Liebste,
doch ich würde segnen,
dein Leid und dein Schrecken
— ‘d die alle Seufzer decken!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- szeptember 05 2020 08:06:27
Nagyszerű versed
szívvel olvastam:
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 23. csütörtök,
Lenke napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
