|
   Vendég: 21 
Nincs Online tag 
   Regisztráltak: 2,217 
 |   
 | 
  
 
Szeretek sétálni a temetõkerti fák alatt. 
S elnézegetni ott, az évszázados sírokat.  
Közben elképzelem, valaha milyen lehetett az, 
Aki most itt alussza álmát a nehéz kõ alatt. 
Ahogy így lassan sétálva errõl gondolkodom,  
Eszembe jut, hogy milyen sok e halmok között 
Olyan ki ismerõs, aki végleg ide költözött. 
Ahogy itt olvasgatom a sok ismerõs nevet,  
A szívem emlékek egész hada rohanja meg.  
Ez a szomszéd néni sírja. Õ egyszerû tiszta lélek, 
A hangja itt cseng a fülemben, ahogy mondja nekem: 
 rGyere csak, egyél lila bélû körtét kedvesem.r1; 
Ott, egy barátom fekszik, korán elvitte õt az ég.  
Fiatal volt, mindössze talán huszonnégy évet élt. 
Ott hátul, két kõangyal õriz egy szép gyermeket.  
Tíz éves volt, s életét két gyilkos kéz törte meg.  
Ismertem, Játszottunk sokat. Egyidõs volt velem. 
Megsimogatom a hideg követ, és könnyet ejt szemem. 
Érzem, hogy menni kell, szomorú lettem, a szívem fáj. 
Emlékezek, s köröttem, élettel telve tombol a nyár.  
  |  
  |   
|
 
 - április 12 2008 20:03:04 
Drága Zsuzsu!!! Szomorú témádat is gyönyörû lágysággal borítottad. 
Ahogy a hideg követ simogatod, az puha takaróvá változik! 
Nem tudom, hogy csinálod, de kifigyelem!   
Nagy temetõs vagyok, Édesapámhoz holnap is kimegyek, és én is megsimogatom, drága lelkének kõtakaróját...  | 
 
 - április 13 2008 16:47:06 
Szomorúan szép a versed. Megejtõ, szívfacsaró emlékek, a múlt emlékei végigkísérik sétádat... Hangulatát teljesen sikerült átadnod. 
Üdv: Magdi | 
 
 - április 13 2008 18:29:31 
[b]Kedves Zsu...Veled ellentétben én kifejezetten gyûlölök temetõbe járni...de ettõl függetlenül a versed mérhetetlenül megérintett és a végére varázsolt iszonyatos ellentét, mintegy korona ül a verseden... 
 
nagyon-nagyon jól sikerült!! 
szívbõl gratulálok  [/b] szí.  | 
 
 - április 14 2008 09:00:38 
Nagyon szép az emlékezés azokra, akik már nem lehetnek velünk! Temetésre menni nem jó, de a temetõben járni-kelni, bóklászni, emlékezni jó! Ilyenkor má belenyugodtunk abba, amit megváltoztatni már úgysem lehet. 
Vígasztaljon az a tudat, hogy egyszer majd együtt leszünk szeretteinkkel. 
üdv. Torma Zsuzsanna 
    | 
 
 - április 14 2008 12:32:15 
Köszönöm szépen nektek, hogy olvastatok. Ha a temetõben sétálok a szüleim sirjához, akkor szoktam nézegetni a régi sirokat. Ilyenkor soha nem a halálra gondolok, mindig inkább az embereket idézi az emlékezetem.  Szeretettel: zsuzsu | 
 
 
 |   
|
 | Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
 |   
|
 Csak regisztrált tagok értékelhetnek
  Jelentkezz be vagy regisztrálj 
 Még nem értékelték 
 |   
 | 
|
 Ma 2025. november 04. kedd,  Károly napja van. Holnap Imre napja lesz. |   
|
 Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 |   
 |