|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Lám meleg színekben tobzódik a föld,
amerre csak nézek mindenhol csend van.
Napsugár kandikál ki a fák között,
s a földön csordogál a gazdag melaszt.
Egy sárga falevél táncol kacéran,
rám kacsint, utóbb a vállamra hullik.
Vígan, ritmusra jár a láb, áll a bál,
zúgnak, zengenek a szüreti murik.
Apró feketerigó röppen mellém,
majd felbátorodva a tenyeremre.
Rám néz, édes, álomszép dalra fakad,
tudom, hogy ő is vágyik figyelemre.
Tán inkább vigasztalni próbál engem,
dallamától könny csorog az arcomon.
Aztán ahogy telik- múlik az idő,
eszembe jut fázós, téli alkonyon.
|
|
|
- szeptember 27 2020 17:17:55
Csoda szép képek és gondolatok!
Gratulálok!
Szeretettel: Béla |
- szeptember 27 2020 18:42:17
Kedves Béla! Köszönöm szépen: Zsuzsa  |
- szeptember 28 2020 07:45:20
EliSu kedves a versed, szép gondolatom csokra. Nagyon átjött, nagyon átéreztem, köszönöm az olvasási élményt!
Ami jó, az jó! Kalaplengetéssel gratulálok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 02. kedd,
Rebeka napja van.
Holnap Hilda napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
