|
Vendég: 97
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Csüggedten lehajtja fejét a vén fűz
és már az a virgonc, kacér nap sem süt,
csak az a zsémbes szél hőbörög, dúl- fúl,
de még a föld összeüti a menüt.
Gazdag tálat terít, kínál gálánsan,
vándormadarak még egyszer jól laknak,
aztán útra kelnek, tőlünk el, távol,
de kedves emlékeket hátra hagynak.
Még egy búcsúcsókot intenek felénk,
könnyes pilláinkkal elmosolyodunk,
s ha újra jő a tavasz, reménykedve
várjuk, hogy végre újra találkozunk.
Csüggedten lehajtja fejét a vén fűz,
a föld laposakat pislog, bágyatag.
Halkan még egy altatódalt dúdol, majd
ősz avarból megveti az ágyakat.
|
|
|
- szeptember 29 2020 08:12:41
Remek és a nagyon lélekbehatoló a leírásod. A lécet, simén nem verted le...
Öröm, hogy olvashattam a soraidat és szívből gratulálok!
KíberFeri |
- szeptember 29 2020 20:52:37
Kedves Melinda! Köszönöm a gratulációt!
Kedves Feri! Köszönöm szépen! Zsuzsa |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|