|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Tépett belőlem ki bölcsen alkotott,
Azt gondolta, tán túl sokat adhatott,
Sok esélyt ezzel nem hagyva így nekem,
De tudta jól, hogy megvan még két kezem,
Gondolt egyet, és elvette szárnyaim,
Megtépve égen szárnyaló vágyaim,
Nekem adta e földhöz ragadt hitet,
S a két lábat mi hordja terheimet,
Reméltem a tetszését majd elnyeri,
A tény maga, hogy mindez mily emberi,
Megéri verítékben úszni érte,
Ahogy a teremtő mindig is kérte,
De ő sehol, én magammal itt vagyok,
Csak a vágy jutott, hogy élni akarok,
Ezért pedig mindig mindent megteszek,
S, emberi szívemre mindent felteszek,
Hogy a szív dobogjon, fel kellett nőnöm,
Hogy a hit ragyogjon, meg kellett ölnöm,
Hogy a lelkem szálljon, s mindent kiálljon,
Testembe zárom, velem álmodozzon,
Mikor fel kell majd kelni, ébredni már,
Engem a mélység, csak az enyészet vár,
De ő majd harcol értem, nélkülem is,
Mert lelkem a doktor, s létem a praxis. |
|
|
- október 03 2020 15:42:21
Szép és gondolatok!
gratulálok!
Szeretettel: Béla |
- október 04 2020 08:41:23
Nagyon szép alkotás.
Szívvel olvastam versedet.
Szeretettel:
Zsuzsa |
- október 08 2020 21:03:20
Köszönöm szépen  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. augusztus 24. vasárnap,
Bertalan napja van.
Holnap Lajos, Patrícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
