|
 Vendég: 33
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hiába adnám a testem másnak,
Ùgyis megbánnám másnap,
Hisz megosztottam a lelkem,
Te vagy a szerelmem.
A hasonlóság bennünk az a lágy dallam,
Mely minket nyugalomra késztet,
Nem lehet oly gyilkos hajlam,
Mi ilyen csodát veszélyeztet.
Egymás lelkén olykor sebet ejtünk,
Véleményt soha el nem rejtünk,
Sebet nem könnyen felejtünk…
Egymás lelkében táncot lejtünk…
A sors,mely minket egymásnak adott,
Lelked és lelkem sokat hányattatott,
De a szenvedések gyötrő tüzének vége,
Karjaidban kell legyek végre!
Büszkén akarok nézni a csodás égre,
Ha karjaidban lehetek majd végre,
Hogy törődhetek elbűvölő cicavirágommal,
Egyesülhetek imádott gyöngyszem
múzsámmal…
Nem kerülhetjük el az áldott sorsot,
Vezéreld felém különös sorsod.
Nem törhet többet orrunk alá borsot,
Nem készíthet újabb lélek koporsót…
Isten add,hogy majd megszeressen,
Gyötrő kifogást többé ne keressen,
S újra együtt kéz a kézben,
Egymás lelkében,révben.
2017.XII.15.
|
|
|
- október 13 2020 19:21:49
Kiváló, bölcs alkotás.
Köszönöm, hogy olvashattam szép versedet.
Szeretettel:
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
