A fekete vas-eget
ezüst szegecsekkel
fogja át az éj,
ferdén aranyívû lakatként
függ rajta,
a fogyó holdkaréj,
de a hajnal-kohó
izzik már keleten,
parazsa égre kap,
azúr acél lesz az ég
a lángnyelveken,
reményt kovácsol a Nap.
zsuzsu - április 14 2008 11:11:43
Szia janus!
Nem egy szokványos leirása ez az éjnek, és a hajnalnak. Számomra kicsit megtöri a romantikáját, ami nem jelenti azt, hogy nem tetszik. Viszont az utolsó két sort nagyon eltaláltad.
Szeretettel: zsuzsu
Magdileona - április 14 2008 11:47:52
Szia, Janus! Csodás, nagyon tetszik!
szoszircsi - április 14 2008 17:02:33
[b]Janus...pfuuu...halálosan jóóó...igazi gyöngyszem...
Gratulálok szeretettel[/b]
szí.
reitinger jolan - április 14 2008 18:52:44
Nagyon szép verseket írsz. Öröm olvasni.
Üdv.J.
Notte di Luce - április 18 2008 15:48:11
Szia Janus!Ez az elsõ vers,amit Tõled olvastam.Szép gondolatok,festõi ábrázolás ötvös módján...Különleges és ezért tetszik!!!
