|
 Vendég: 105
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ó, hányszor szerelmem Mi jutunk eszembe…
A jeges óceánt látom előtte:
S a fehér égbolton egy csillag nem mutatkozik,
A távolban csak a sárga holdnak foltja pecsétként megjelenik
És több ezernyi jégzajló, rohanó hullám felett
Egy fáradt madár lebeg,
Míg élettársa korábban előre ment
Egy csoport madárral, elveszve a nyugati határba keveredett.
Fájdalmas pillantást Ő utánuk hajított,
Nem sajnálta, mert halálán volt
És álmodott azzal az évekkel, amit hátuk mögött hagyott.
-----------------------------------------------------------------------
Mindketten messzire kerülnek,
Egyre biztosan megsötétülnek, és megfagynak,
Mikor nem vesznek el, az örök reggel távol világosságában.
|
|
|
- február 19 2021 05:57:06
Szép versed
szeretettel olvastam.
Kellemes napokat kívánok:
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
