Álom, álom édes álom...
Írta Pénzár Miklós Csaba .
Álom álom fényes álom
Keserű lett jó világom
Végy gondjaidba engem
Hogy bajaim elfeledjem
Ébredjek tettre készen
Óriási friss, nagy erővel
Életre kelt, új reménnyel
Ezután más lesz minden
Napok értelmet nyernek
Újra csoda szépek lesznek
Lemenő nap...
Írta Pénzár Miklós Csaba .
Mint rőzsetűz piros lángja,
Hull a Nap, a látóhatárba
Még egy kicsit ott elidőzik
Aztán lassan lassan eltűnik
Derengésben szárnyra kel,
Az éjszakai, denevér sereg
Sebes villámként repülnek
Aztán lassan, békák kezdik
Minden esti koncertjüket
Baglyok is némán suhannak
Éjszakai élet hangjai kelnek