Késő már, minden bánat
Nem látom, nagyapámat
Mindig mesélt, nevettetett
Engem életre nevelgetett
Fütyörészett és dalolgatott
Valamit mindig dolgozgatott
Fúrt, faragott, kalapálgatott
Bádogból nekem, kis hajót,
igazi kis vonatot alakított
Első kis unokáját alig várta ,
régóta, egyre csak várta
Aztán, mikor megérkeztem
legboldogabb, nagyapám lett
Az én drága jó, igazi Papám
