|
 Vendég: 78
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Pontos vers az alkonyatról
Kilenc perccel nyolc óra múlt,
kigyúlt a víz alatt a tűz
és sűrübb lett a parti fűz,
hogy az árnyék közészorúlt.
Az este jő s a Tisza csak
locsog a nagy tutajjal itt,
mert úszni véle rest s akit
figyelget: a bujdosó nap
búvik a magas füvek között,
pihen a lejtős földeken,
majd szerteszáll és hirtelen
sötétebb lesz az út fölött.
Híven tüntet két pipacs, nem
bánja, hogy őket látni még,
de büntet is rögtön az ég:
szuronyos szellővel üzen;
s mosolyg a szálldosó sötét,
hogy nem törik, csak hajlik a
virág s könnyedén aligha
hagyhatja el piros hitét.
(Így öregszik az alkonyat,
estének is mondhatni már,
feketén pillant a Tiszán
s beleheli a partokat.)
1934
Radnóti Miklós 1909 – 1944
Genaues Gedicht über die Abenddämmerung
Neun Minuten sind nach acht Uhr
unter Wasser Feuer entfacht
die Ufer Weiden, auch erwacht,
weil der Schatten dazwischenfuhr.
Der Abend kommt und nur die Theiss
hier mit dem grossen Floss klönen,
lieber schwimmen anstatt frönen
ausruhen: Die Sonne war heiss
versteckt zwischen hohen Gräsern,
auf den Abhängen ruht sich aus,
dann stürzt er ab ‘d plötzlich raus
auf der Strasse wird wie gestern.
Zwei Mohnblumen demonstrieren,
bedauert nicht, sie noch zu sehen,
doch der Himmel bestraft eben:
mit scharfen Bajonettbrisen;
Und lächelnd fliegt der Dunkelheit,
das bricht es nicht, nur gebeugt steht
die Blume ist leicht ‘d kaum verlässt
ihren Glauben im roten Kleid.
(So altert halt die Dämmerung,
kann man schon fast Abend sagen,
dunkel ist der Theiss Behagen
und auf die Ufer macht auch ein Sprung.)
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
