|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Emlékszel még arra az időre, ami már nem létezik?
Még emlékszel azokra a helyekre, ahol találkoztunk?
És azt a kedves történetet még nem felejtetted el
Az örök szerelemről, amit titokban mondtunk?
Egy ilyen édes történetet az estben suttogva,
Amikor a madarak bájos hangon énekelnek,
Ott minden örökkévalónak tűnik, a virágok és a tavasz
És kedves reménységed és fiatal szerelmed!
Meleg és hittel teli szívvel,
Akkor veted magad a világba és reméled, hogy uralkodsz rajta
És hiszed, hogy számodra gyenge akaratodból,
Még a természet törvényei utukban megállnak.
Ó, őrült ámítások! Amikor eljön a hideg ősz
És a fák levelei lassan megsárgulnak,
Hogyan távozhatok akkor, mint a múló álom,
Csak fájdalmat hagyva az emberi mellkasban.
Mert csak ő örök; a fájdalom nem múlik el,
A fájdalom elkísér az életen keresztül a sírig
Fején hordva könnyes, véres koronáját,
Mint uralmának jelképét a földön.
|
|
|
- június 24 2021 09:51:06
Fájdalma az emlékezésed, de remek lett!
Poétaöleléssel; szívből gratulálok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. április 18. szombat,
Andrea napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
Üdv!
