|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Talán veled kezdődött el minden,
óvta Föld e vég nélküli kincset.
Egyszer aztán rajtoltak a bajok,
ember ártott, s most a feje sajog.
Sápadt lett, fogy, lassan egy csepp sincsen.
Mit tegyek? Rágódok itt a szirten.
Ha nézem, tekintete úgy ragyog:
- hallgatom bizakodó, szép dalod!
A tenger bája úgy csábít engem,
úgy érzem, nekem oda kell mennem.
Partot mosó hulláma, s a fodra,
gyógyír, minden bajra, minden gondra.
Éltető vízre szomjazom félőn,
ahogy a kicsi őz s minden élő.
Oly megkapó az erdei patak,
hogy a derűs hal is nagyot kacag!
Tudom veled kezdődött el minden,
megőrizlek, ó én véges kincsem!
Ha sírsz, vagy ha nevetsz, én ott leszek,
és együtt nézzük a szép kék eget.
|
|
|
- július 07 2021 16:42:31
Kedves Zsuzsa!
Szeretettel olvastam szép versedet.
Gratulálok: Szofi |
- július 07 2021 17:35:11
Kedves Szofi!
Köszönöm szépen:
Zsuzsa |
- július 09 2021 09:12:51
EliSu kedves, nagyon nagy pazarságot írták, jó volt itt időzni nálad...
Jó, hogy eme míves remekedet olvashattam és csak gratulálni tudok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 05. szerda,
Imre napja van.
Holnap Lénárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
