|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
…amikor kibontakozik a sötétség
a sóhaj végigcsúszik a folyosón, tele vágyakkal,
és az összes vertikális melankólia egykedvű, fényesen és kitartóan remegett
a bőséges harmat felett, amelyet a tompa hangok csendje borít,
amely ismétlést ad a dalnak, amelyet
úgy állítottak össze, mintha egy csalhatatlan szerelemnek lenne ajánlva,
mint az üveges és vakító könnyek, az alkonyat ajkaira hullanak,
ami felsértik az arcodat, amikor idegesen eltávolítod őket,
amely átalakítja gondolatait, megadva számukra a szükséges intelligenciát,
mint a csatákban, anélkül, hogy elkerülnék a mitológiát
és akik lezuhannak az eltorzított vágyak felett.
Minden választékos filozófiai kérdés, a lélek mélységes és végtelen kutatása.
Sajnálatos módon tárolják őket a csökkenő fájdalmas gyanú felett.
És amikor a lélegzet rosszindulatú illatában keresünk szeretetet,
rájöhetünk, hogy hamarosan eltűnik belőlünk
minden olyan gesztus, amely a régimódi kategóriába tartozik.
|
|
|
- július 07 2021 22:34:51
Kitűnő vers.
Nagyon tetszett.
Gratulálok:
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. április 18. szombat,
Andrea napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
Üdv!
