|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A vihar úgy csapott le, oly hirtelen,
Mint a villám a beborult fellegen.
Beborította a sötét eget,
Mennydörögtek az égi elemek.
Kavarogtak a szürke fellegek,
Csak záporoztak az esőcseppek.
Elmosták, mi útjukba keveredett,
Megtisztították, amit csak lehetett.
Aztán amilyen gyorsan jött,
Olyan sebesen távozott,
Váratlanul még a nap is kisütött,
Öntötték sugarai a jó időt.
Újra beragyogta a nemrég sötét eget,
Még a szelíd bárányfelhő is ránevetett.
Így tehát, amíg világ a világ,
Meglesz ez az egymásutániság.
Így versenyez egymással vihar s a nap,
Hol az egyik, hol a másik kopogtat.
Örökkön óta ez a világ rendje,
Mi is csak átutazók vagyunk benne.
2021. április VErika |
|
|
- augusztus 04 2021 09:11:22
Na! Jó a versed és nagy élményem volt olvasni!
Poétaöleléssel, kalapemeléssel: csak gratulálni tudok!
KíberFeri  |
- augusztus 04 2021 09:38:34
Nagyon szépen köszönök mindent, kedves Feri!
Szeretettel és üdvözlettel!
Erika |
- augusztus 04 2021 17:26:19
Különös, olvastam, közben azt éreztem, valaki más olvassa fel nekem, illetve meséli el, élménybeszámolóként én meg elképzelem a természeti képeket.
Tetszett |
- augusztus 05 2021 08:51:30
Kedves Zoltán! Nagyon örülök, hogy ennyire érzékletesnek ítélted versemet.
Üdvözlettel és köszönettel!
Erika |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
