|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Vigasztaló.
Lenéznek és gúnyolnak engem,
Ugy járok itt mint idegenben,
A gáncsot tűröm, hallgatom,
Lenézve — büszkén, szabadon.
Kiket felhajt a sors szeszélye,
Nagyok vagytok ti hozzám mérve,
Gyerköcz,. i f j ú gyermekek,
Csak rajta törekedjetek!
Én félre állok, — nem ragyogni,
Czak egy-két dalom eldalolni,
S ha eldaloltam pár dalom,
A jövendőröl álmodom.
— Nem harsona szó mellett nyújtják
A költő martyr-koszorúját,
De sírjára, ha moh fedi,
Egy ismeretlen kéz teszi.
Szentessy Gyula 1870 - 1905
Tröster.
Sie verachten ‘d, spotten über mich,
ich lebe hier nur wie ein Fremdling,
dulde den Tadel, hör’ den Schrei
verachtend, – aber stolz und frei.
Wen der Laune des Schicksals treibt ihr
seit grossartig im Vergleich zu mir,
Bürschchen, noch trotzende Kinder,
drauflos jetzt, strebt euch, ihr Spinner!
Ich steh’ beiseite, – nicht zu glänzen,
kann ein oder zwei Lieder Kränzen,
‘d, wenn die Lieder gesungen hab,
ich träume von der Zukunft halt.
- Es wird kein’ Fanfare nebenbei
Märtyrerkranz des Dichters geben,
doch am Grab, wenn auch moosbedeckt,
von einer fremden Hand hingestellt.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- szeptember 16 2021 06:20:56
Szép vers.
gratulálok!
Tetszett!
Szép napot, jó egészséget
kívánok:
Zsuzsa |
- szeptember 28 2021 12:39:50
Köszönöm Zsuzsa,
az olvasást, és a hozzászólást is...üdv Tóni... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 17. hétfő,
Hortenzia, Gergő napja van.
Holnap Jenő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
