Állok az ablak mellett,
és nézem ahogy dühöng,
dübörög a szél.
ostorával csapkodja,
üti az elárvult fákat.
Szomorú-fekete a világ,
gyász-zenét húz hegedûje,
esõkönnyek öntözik.
Sötét, haragos fellegek
csak úgy futnak, futnak...
versenyt idõvel, térrel.
szép
