|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Kés? este keservesen zokog az ég,
Könnyeivel áztatja az utcákat rég.
Halott már minden,
Talán azt siratják az égiek.
A holtak udvarában csak egy lélek kóborol,
Nem találja a helyét az élet viharában.
Valami titokzatos idevonzotta.
Egy rózsabokrot látott álmában.
Egy sírt melynek keresztfáján,
Vérrel festve az ? neve állt.
Sírhantján egy rózsa nyílt,
Melynek fekete szirmait vér díszíti.
Azt a sírt keresi, végs? nyughelyét,
A helyet, ott akarja kilehelni lelkét.
Nyugalmat kíván megtépázott lelkének,
Gyors s örök halált testének.
A sírkert sarkában rátalál a bokorra,
Melynek közepén van a fekete rózsa.
Nyúl érte, hogy leszakítsa,
De a bokor karját leláncolja.
Nem bír szabadulni, tövisek húsába marnak
Vércseppek hullnak a fekete virágra.
A vörös élet patakzik karjaiból,
Melyet lassan beiszik saját sírhantja.
Most már nem ellenkezik, hisz ezt látta,
A fekete, vért könnyez? rózsát,
S, a keresztfát, melyen az ? neve állt,
Nevének bet?it saját vérével formázták.
Vörös lángnyelv hasít át az égen,
Megvilágítja a már hófehér testet.
Kifolyt bel?le minden csepp élet,
A rózsasziromról cseppent vér az utolsó melyet érzett.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. május 05. kedd,
Györgyi napja van.
Holnap Ivett, Frida napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
