Ezer sebbõl vérzik most szívem,
Léptekbõl áll egész életem,
Lépéseim száma egyre fogy,
Sebeim száma egyre nagyobb.
Már semmit sem érzek,
Már semmitõl sem félek,
Vörös rózsa vére folyik arcomon,
Vér folydogál, keserû alkonyon.
Lassan elfogynak lépteim,
Megnyílnak vérzõ érzéseim,
Halk szellõ fújja el válaszom,
Halott szívembe mar a fájdalom!
Torma Zsuzsanna - április 18 2008 09:06:37
Kedves Szomszed14!
Nagyon szépen leírtad az idõ múlását és a fájdalmak sokasodását.
Ezt az öregedõ emberek naponta érzik, "lassan elfogynak" lépteink.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
