|
 Vendég: 87
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Visszhang.
Egy kis levél került kezembe,
Pár versszakból áll az csupán
S mintha Aeol hárfája lenne
Vagy méla dal esthajnalán.
Meseország csodás kertjében
Száz csengővel rakott bokor:
Meg-meg csendül álmomban ébren . .
Ez a levél mi kedves nékem!
Regél egy lányka álmiról . . .
Ábrándvilág tárul fel itten
Álomecsettel festve meg . . .
Van, van ilyen . . . Régente hittem . .
Mi balga voltam, mily gyerek!
De a bübájvonások mellett
Sötét színek vonulnak el ... .
Hogy a való kezének kellett
Kontárkodni . .! És lám, mivé lett?!
Csalódott szív sóhaja kel ...
A bánatos kicsiny levélre
A válasz megjött nem soká.
Elolvasám; a szív sebére
Gileád balzsamát adá:
Még te búsulsz, a kit szerettek
És tudod mi a szerelem?
Hogy ha remél a szív, ha retteg.
Él: a múltak boldoggá tettek . . .
Nem adta ezt a sors nekem.
Te boldog vagy! Ha néma éjjel
Álmodra mind hiába vársz,
Az a sóhaj, óh, sokkal ér fel,
A könyárban vigaszt találsz . . .
Lásd, énnekem tán könyem sincsen .
Nincs, nincs kiért azt ontanom.
A dal, a lant egyetlen kincsem,
Tárgya a vágy, az ismeretlen . .
Nem érti senki sem dalom!! . .
A két levél merengő lelkem
Örökbecsű tulajdona,
Írójukban hü társra leltem.
Lesújtva nem lesztek soha!
Nem! Űzzön sors, miként az orkán
Tépett levélt, reménytelen:
A lant, a dal édes varázsán
Heged a seb, mit könyek árján
El nem ért volna életem . . .
Incze Lajos 1859 - 1933
Widerhall
Ich habe einen Brief gefunden,
aus ein paar Zeilen bestand nur
als Äolsharfe hätte’ gesungen
ein tristes Lied in Dämmerung.
In Wundergarten im Märchenland
ein Gebüsch mit hundert Glocken:
Es klingt leise in meinem Traumland
dieser Brief, der ich gestern fand,
was ein Mädchen im Traum verstand …
Ein’ Fantasie Welt öffnete sich
der Trauminsel war wohlgesinnt …
Ja, es gibt es … einst glaubte ich, –
was für ein Narr war, wie ein Kind!
Aber neben magischen Merkmalen
dunkle Farben ziehen, über,
dass es eine wahre Hand brauchte.
Pfuscherhaft! … überall nur stauchte,
dass Seufzer dem Herz kommt rüber …
An das kleine trauernde Briefchen,
die Antwort kam ‘d, war so seltsam.
Ich lese es; für Wunde an Herzen
gab es das Gilead Balsam:
Du trauerst dich, wer geliebt wurde
und du weisst es, was Liebe ist?
Den, wenn das Herz hofft, ohne Hurde.
Lebst: ‘d im Lebensweg bist glücklich wurde’ …
das habe ich immer vermisst.
Du bist glücklich! Wenn am stille Nacht
sinnlos auf deinen Traum wartest,
dieser Seufzer, oh, das hält dich wach,
weil die Tränen sind ein Attest …
Sieh, ich habe gar keine Träne,
nein, für wer soll es vergiessen.
Das Lied ‘d Laute sind meine Späne,
die Lust ist das Objekt der Pläne, …
niemand versteht meine Lieder.
Die zwei Briefe sind meiner Seele,
unbezahlbares Eigentum,
der Schreiber, wenn danebenläge:
Niederschlagung ist kein Faktum!
Nein! Soll das Schicksal wie ein Windsturm
Brief zerreissen, ist hoffnungslos:
Die Laute, ‘d, das Lied ist ein Ohrwurm
und die Wunde heilt schnell in rundum
im Leben werd ich nie mehr los.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- november 05 2021 09:49:34
Toni kérlek, ez a vers, messze áll az én stílusomtól, gondolkozás módomtól... sőt az egyéniségemtől is.
Bármibe tudnék fogadni, hogy a szerző, amikor ezt írta, szakállas volt... Rájuk jellemző az ilyesféle fogalmazási stílus, a mondanivaló összeszedése, leírása.
Még a '90 -s években vállalkozónál éppen tíz helyen sütöttem el, hogy telefonon keresztüli beszélgetés után is meg tudom mondani, ha az illető szakállas... 9 alkalommal egyből eltaláltam. Az egyre, azt mondta a főnök, hogy tévedtem, mert nem szakállas. De távozáskor kikísértetett, egy kollega nőjével, aki titokban elárulta, de a kollega már nem szakállas, de egy évvel ezelőttig az volt...
Van pszichológus, aki meg erővel állítja, hogy ilyen nincs, ez csak egy társadalmi előítélet.
Barátsággal: KíberFeri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
