|
 Vendég: 98
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egykor régen született egy aprócska fény
egy vályogházban, hol búbos kemence állt.
Tele volt álmokkal, célokkal, tettekkel,
iskolát épp befejezte, s napszámba állt.
Ahogy néztem sokat megélt, gyötört arcát,
tekintete bölcsességről árulkodott.
Őszinte tekintettel meredt előre,
lelkem csordultig telt, szemem könnyben úszott.
Bősz, lángba borult poklok poklát járhatta,
zord forradalmat és borzalmas háborút.
Mint égen a csillag, annyit megvívhatott,
s most ott ül a lócán egyedül, szomorún.
Vajon mire gondol? Mi jár a fejében?
Van családja, vannak neki szerettei?
Most pereg le léte, látom ősz pilláin,
de tán még van, ki leveszi a terheit....
Talán van még valaki, aki szereti,
aki rámosolyog és megcirógatja.
Kinek mesélhet, kinek foghatja kezét,
s ha a Hold feljő féltőn betakargatja.
|
|
|
- november 25 2021 09:50:39
Érdekes különlegességet írtál és valami pazar lett! 5*
Micsoda összeszedettre írtad eme sorstörténetet, csak ámulok... Művedet olvasnom a műélvezet csodája volt, köszönöm az élményt.
Lécmegugró amit írtál és simán átvitted.
Poétaöleléssel, kalapemeléssel, barátsággal, tisztelettel: szívből, szeretettel gratulálok!
KíberFeri    |
- november 25 2021 16:03:34
De jó! Nagyon örülök!
Köszönöm a gratulációt:
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
