|
 Vendég: 69
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
… és egy könnycsepp lecsordul arcomon …
A tél lassan jelentkezik, a hideg itt van már,
melegen felöltözve az utcára bátorkodom.
Az eresz alatt dideregve egy utcai zenész áll,
látom, és egy könnycsepp lecsordul arcomon…
Be van burkolva, énekét hallom a sál alól,
kicsit megrázkódom a rég nem hallott dalon.
Egy ismert, szép szerelmes melódiát dúdol,
hallgatom, és egy könnycsepp ismét lecsordul arcomon…
Megállok és hallgatom a hegedű síró hangját,
szomorúan végig simítok őszülő hajamon,
pillanatra elfelejtem életem minden haragját.
érzem, mert egy könnycsepp lecsordul a már nedves arcomon…
Egy aranyos kislány, olyan három éves,
galambokat zavar e karácsony előtti napon,
gondolatom az én kis unokámra téved,
eszembe jut minden, és a könnyek már folynak az arcomon…
Majd egy pillanatra nem hiszek fülemnek:
„Nagyapa, megfogsz nekem egy kis galambot?“
A kislány kérdezte tiszta magyar nyelven,
és most már a könnyek, mint zúduló patak folyik le arcomon…
Tőlem, az életben ezt már senki sem kérdezi,
anyja megtiltotta, mint nagyapa, az unokám szeretni.
Talán, valamikor ott fenn vagy ott lenn, meg fogom érteni,
de, akkor egy csepp könny sem csordul le már, többé az arcomon...
Mucsi Antal-Tóni 2009 December 04
… und eine Träne tropft von meinem Gesicht herunter…
Der Winter kommt langsam, die Kälte ist schon da,
warm angezogen traue mich auf das Zwielicht.
Ein Strassenmusiker zittert unter der Traufe,
ich fühle, eine Träne tropft über mein Gesicht …
Warm eingepackt, höre ihn unter dem Schal singen,
es schaudert mich bei dem so lang nicht gehörten Lied.
Summte eine bekannte, schöne Liebesmelodie,
ich fühl es wieder tropft eine Träne über mein Gesicht …
Blieb stehen ‘d lauschte der weinenden Stimme der Geige
und kratzte ich sanft mein grauhaariger Kopf schlicht.
Ein Moment vergass ich die ganze Wut des Lebens
und tropften wieder die Tränen über dem feuchten Gesicht …
Ein süsses kleines Mädchen, circa drei Jahre alt,
die Tauben jagte sie an diesem Vorweihnachtliche Licht,
mein Gedanke landet bei meiner kleinen Enkelin,
es kommt alles in Sinn und die Tränen fliessen schon an Gesicht …
Dann traue ich für einen Moment meinen Ohren nicht:
„Grossvater, kannst du eine Taube fangen für mich?“
Das kleine Mädchen fragte ihn fliessend Ungarisch,
‘d jetzt sind die Tränen wie ein wilder Strom, floss über mein Gesicht …
In meinem Leben fragt mich das niemals keiner,
ihre Mutter hat es verboten unvergänglich.
Vielleicht irgendwann werde ich es auch verstehen,
doch dann tropft kein Tropfen Träne mehr runter, nie mehr auf mein Gesicht …
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- december 17 2021 10:45:08
Na ne!
Bravó Toni! Ez aztán a vers, ezt bizony helyettem is írtad... én most igen elérzékenyült lettem. (Nem miattad... de, miattad!)
Nincs bizony egy kicsi új sem a Nap alatt, az emberi sorsok legott és állandóan ismétlődnek, legföljebb, mi nem tudunk róla!
A versed eszmeiségét nem hagynám veszni, maramra vetítve, így kérdezem, hogy egy átiratot készíthetek- e belőle? Kérlek, erre válaszolj!
Versed egy míves remek mestermunka, ráadásul nagyon is lélekbe hatoló. Olvasnom a műélvezet csodája volt. Köszönöm ezt a felső fokú élményt!
Jó, ha mondom = 5*
Poétaöleléssel, barátsággal, kalapemeléssel, főhajtással, elismeréssel; szívből gratulálok!
KíberFeri     |
- december 17 2021 19:39:04
Kedves Feri, először is bocsánatot kérek, hogy nem tudok mindig mindenkinek választ adni a hozzászólására, habár mindenki megérdemelné. Természetesen vehetsz átíratot, mert egy vers csak akkor vállik verssé, ha sokan olvassák. Köszönöm a figyelmedet és a megtisztelő szavaidat is...üdv Tóni |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
