|
 Vendég: 64
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/A-3689656-1487518291-7548.jpeg.jpg)
Az én aratásom.
Én is szántottam, én is vetettem,
Tavaszi munkából részem kivettem,
S nyár jövetén im — édes öröm látnom –
Itt is reng, ott is egy aranykalászom.
Talán, hogy kissé korábban érik,
Itt is megrázzák, ott is megtépik . . .
Nevetnek aztán, örülnek rajta,
Ha bitangságba kipereg a magja.
Nem ismerik ők, persze, nem tudják:
Az ifjú vándor nagy, nehéz útját.
Játék kertjéből mely korán tére
A gond. a telt, a munka mezejére?
Nem ismerik ők, persze, nem látták:
Sok álviraszlott bús éjszakáját.
S nem látták: hogy hullt verejtéke, könyje
A most kalászos, ... akkor puszta földre.
Hát nem csodálom, nem is igen bánom.
Ha irigyelik kis aratásom’,
Gúnyt, átkot érte nem szórok rajok :
— Szép csöndben újra munkába állok.
Lampérth Géza 1873 – 1934
Meine Ernte.
Ich hab’ auch gepflügt, ich hab’ auch gesät,
ich nahm mein Anteil an das Frühjahresgebet,
der Sommer kam – gross ist die Freude eben –
hie ’d da bewegen sich auch die Kornähren.
Vielleicht reifen sie auch etwas früher,
‘d werden zerrissen, lachen darüber,
sie schütteln, ‘d freuen sie sich an Striegeln,
wenn die Kornsamen von Ähren raus wirbeln.
Sie kennen es nicht und wissen es nicht:
die schwere Reise im jungen Dickicht.
Wild aus dem Spielgarten so wie ein Held
‘d kennen das Leid nicht, dort am Ackers Feld.
Sie kennen es nicht ’d auch nie gesehen:
Die schlaflosen Nächte auch nicht erlebten.
Und sie sahen nicht, dass, Schweiss, die Träne,
die jetzt körnige ‘d damals blanke Erde.
Nun, es wundert mich nicht, ‘d, ich bereue es nicht.
Auf meine Ernte, so viele neidisch sind,
verspotte ‘d bestreue sie nicht mit Flüchen:
- Ich arbeite still, ohne hanebüchen.
Fordította: Mucsi Anta-Tóni
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 23. csütörtök,
Lenke napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
