|
 Vendég: 142
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
ПОЭТ
Он бледен. Мыслит страшный путь.
В его душе живут виденья.
Ударом жизни вбита грудь,
А щеки выпили сомненья.
Клоками сбиты волоса,
Чело высокое в морщинах,
Но ясных грез его краса
Горит в продуманных картинах.
Сидит он в тесном чердаке,
Огарок свечки режет взоры,
А карандаш в его руке
Ведет с ним тайно разговоры.
Он пишет песню грустных дум,
Он ловит сердцем тень былого.
И этот шум… душевный шум…
Снесет он завтра за целковый.
1910-1912
________________________________
A KÖLTŐ
Sápadt. Rémeken jár esze.
Lelkében látomások élnek.
Mellét az élet törte be,
Arcát fakítják kétkedések.
Csomókban hullik már haja,
Magas a homlok, ráncok fedte,
De ábrándoktól szép maga,
S átgondolt képek égnek benne.
Egy szűk padláson üldögél,
Hol gyertyacsonknyi csak a fénye,
S véle a ceruza beszél
Titkon, mi odanőtt kezébe.
Bús gondokról írja a dalt,
Múlt árnyát szívvel megragadja.
És ezt a zajt, e lelki zajt
Holnap egy rubelért eladja...
1910-1912
* * * * * |
|
|
- január 23 2022 17:58:20
Ica, köszönöm szíves méltatásod.
Ezt a kéziratban maradt versét a
költő nem datálta. Utólagosan az
édesanyja taksálta 1910-12 között
írtnak... Amikor a magyar fordítók
"mazsoláztak" a Jeszenyin-versek
között, ezen nem állapodott meg a
szemük tudtommal... Nekem igen!
Dávid |
- január 27 2022 17:39:27
Hmm... érdekes vers, de jó a leírása és nekem meg élmény volt olvasnom!
Csak gratulálni tudok!
KíberFeri  |
- január 29 2022 00:47:00
Feri, köszönöm!
Dávid
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 28. kedd,
Szabolcs napja van.
Holnap Márta, Flóra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
