|
 Vendég: 59
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Halkan surran tavasz lába
ahogy, a fagyott tájat járja.
Apró talpak, nyomot hagynak
ott, kis virágok sarjadnak.
Hegyes dárda, fehér sisak
a hóvirágok, a vártán állnak.
Lassan űzve havat, telet
ibolyáknak adva teret.
Fagy rokkan, eresz loccsan
a jégpáncél is megrian.
A nap is vele erősödik, már
reggelente melegedik.
Szél úrfi sem, oly hetyke már
bár, a foga még belénk váj
nem rángatja a kabátokat
inkább virágokat simogat.
Felhők gyűlnek, szövetkeznek
s, bár nehéz terheket cipelnek
ebben már nincs, se jég, se hó.
Van sok eső, áztató, sár illatú
enyhet adó. Fellélegzik ember
állat, rügyet bonthat minden
ágad, mondják minden bokornak
és fának. Hajolgatnak a fűszálak
végre harmatot ihatnak. Lassan
éled a természet, kiröpülnek
a méhek. Így teljes a zsibongás
a kikelet, a tavaszi zsongás...
Pécs, 2022
|
|
|
- február 27 2022 12:14:55
Szép, hangulatos versedet szeretettel,
elismeréssel olvastam.
Gratulálok megírásához.
További jó egészséget és szép alkotói napokat kívánok!:
Zsuzsa |
- március 06 2022 12:24:05
Nagyon szépen köszönöm a kedves szavakat!
Szeretettel: Béla |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 23. csütörtök,
Lenke napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
