|
Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Сергей Есенин:
МЕЧТА – II.
Тихий отрок, чувствующий кротко,
Голубей целующий в уста, —
Тонкий стан с медлительной походкой
Я любил в тебе, моя мечта.
Я бродил по городам и селам,
Я искал тебя, где ты живешь,
И со смехом, резвым и веселым,
Часто ты меня манила в рожь.
За оградой монастырской кроясь,
Я вошел однажды в белый храм:
Синею водою солнце моясь,
Свой орарь мне кинуло к ногам.
Я стоял, как инок, в блеске алом,
Вдруг сдавила горло тишина…
Ты вошла под черным покрывалом
И, поникнув, стала у окна.
1916
__________________________________
Szergej Jeszenyin:
ÁBRÁNDOZÁS – II.
Galambok csőrére csókot adtam,
Csöndes, szelíd kamasz egykoron,
Karcsú lényed, amint vonult lassan,
Azt szerettem benned én nagyon.
Bebolyongtam várost, falut okkal,
Keresvén lakod mindenfelé,
És te vidám, éles kacajoddal
Gyakran csaltál be a rozs közé.
Kolostorfal mögül egyszer lopva
Hófehér szentélybe léptem én,
Hol a nap, kék szenteltvízben mosdva,
Ingvállat, papit vetett elém.
Álltam ott, mint szerzetes, rőt fényben,
Rám hirtelen csönd nehezedett...
Te beléptél fátylas feketében,
S az ablaknál leszegted fejed.
1916
* * * * * |
|
|
- június 06 2022 08:48:34
Hmm... érdekes és jó a vers, kiváló ábrádozás...
Köszönöm, hogy olvashattam!
Maradok tisztelettel:
KíberFeri |
- június 06 2022 14:07:08
Feri, köszönöm!
Üdv: Dávid
|
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|