Veled alszom el, veled ébredek fel,
gondolatomban mindíg csak te leszel.
Édes álmot álmodom, ami csak tõled szép,
nincs ennél szebb dolog a Föld kerekén.
Kicsi szivem csak érted fáj,
távolságnak lenni nem muszáj.
Egy fél ország választ el engem tõled,
hiányzik, hogy két karod csak ritkán ölel.
Meddig mehet ez még így tovább?
Tudod, hogy ez nekem nagyon fáj.
Mindíg csak álmaimban vagy velem,
de ha egyszer itt leszel, el nem engedem két kezed.