|
 Vendég: 142
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
ЗАКАТУ
Пока превращалась в красную линию кровавая нить,
Пока, скрежеща, переламывалась эпоха,
Я молилась, чтоб не пришлось тебя хоронить,
И действительно опоздала на похороны.
Время пройдёт, прирастут дубы годовыми кольцами,
Будет стоять памятник молодому солдату.
Я как-то спросила, почему ты пошёл добровольцем.
Ты пожал плечами: "Открыли военкоматы".
А двадцатого сентября над тобою сложились стены,
И война побежала дальше большими скачками.
Вот и всё, что я могу рассказать про великие перемены.
И ещё я не знаю, как посмотрю в глаза твоей маме.
_________________________________________________
A NAPLEMENTÉNEK
Amíg a véres szál vonallá, vörössé lett,
Amíg a kor recsegve összedőlt egészen,
Imádkoztam, ne kelljen temetnem téged,
S a temetésedet valóban le is késtem.
Az idő száll, a tölgyek évgyűrűt növelnek,
S emlékmű tiszteli az ifjú katonát.
Kérdeztelek, mért mentél önkéntesnek.
Megvontad válladat: „Kieg nyílt odaát”.
Majd rád dőltek a falak szeptemberben,
S a háború tovább rohant falvakat lépve.
Nagy változások!.. Mit mondjak?.. Ez minden…
Még nem tudom, hogy nézek mamád szemébe.
* * * * * |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 28. kedd,
Szabolcs napja van.
Holnap Márta, Flóra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
