Álomra hajtom fejem
S te visszajössz kedvesem
Átkarolom gyönyörû tested
Kérdés nélkül átadom szívemet
Arcomat ezer könnycsepp mossa
Mert mi van akkor hogyha?...
Ha reggel felkelek s nem vagy velem
De újra álomba ringatom az eszem
Mert az álmomban tudom megtehetem
Újra veled vagyok, s nem látok kaput
Csak egy csodás angyalt ki velem marad
De tudom csak reggelig ölel két karod.
Eljõ az átkozott reggel
A Nap folytogat s rám kiált "Kelj fel!"
De engem csábít a meleg ágyam
A visszatérõ kegyetlen álmom
Csak egy percet kérek még
Legszívesebben innen én nem mennék
De még az ágy is kilök magából
Így hát kivánszorgok az ágyból
Körbenézek könnycsepp az arcomon
De mennem kell! Isten áldjon galambom!
Torma Zsuzsanna - április 21 2008 15:53:25
Kedves Bizkit!
Szép volt, ahogy elbúcsúztál álombéli "galambod'-tól.
Szép volt az álmod, s szép a versed is!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
kormi37 - április 21 2008 21:38:53
Nekem is nagyon tetszik. Grat. Szeretettel:kormi
bizkit - április 22 2008 14:51:24
Köszi a kommenteket de ez nem csak álom volt csupán...
