|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Merítékek csaptak össze éjjel,
Vas csikorgott a széllel,
Tonnák szaladtak sötét szalagokon,
Por ragyogott az arcokon,
Veríték gyöngyözött nyugvó alkonyon,
Szenvedés sikoltott minden hajnalon.
Vas karmok tépték a múltat,
Hideg járta a fáradt arcokat,
Minden napszakban csak szenvedés,
Nyolc órában csak a feledés,
Esõ áztatta bakancsok zaja,
Viharra ébredõ léptek hajnala.
Élettelen színek s csak a gépek,
Unom már az egészet,
Nincs itt élet csak holt zene,
Fáradt emberek holt erdeje,
Sáros kezekben rejlõ világ,
Sehol egy halott virág.
Az értelem sötét értelmet kapott,
Már a zene is halott,
A Lady nem hal meg, nem tántorít,
Marad nekünk és életet takarít,
Ez lenne hát merõ talányom,
Õ lenne hát egyetlen leányom.
Sártól, hótól, esõtõl, napfénytõl s ködtõl,
Ezer élet és férfi szívétõl,
A Lady a végzetünk,
S az élethez, egyetlen reményünk,
Mi volnánk hát a bánya rabjai,
E Lady egyetlen, örök fiai. |
|
|
- április 22 2008 06:38:33
Nagyon szép. A reményt ne veszítsük el soha, bárhol is vagyunk.
Grat. Szeretettel: Kormi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
