Napkorong

A szerelem és a barátság
***
Szeretnék most is szeretni,
De jaj! szép korom már lejárt,
S az ősz készűl elkergetni
Tőlem a kellemetes nyárt.
***
Az idő karomnál fogva
Ama szép helyről elvezet,
Hol egymással mosolyogva
Amor s Bacchus fognak kezet.
***
Csak két pillantat életünk,
Egyikhez azért ész tart just,
Szünet nélkűl nem szedhetünk
Az öröm számára myrtust.
***
Hát már végképen elhagytok
Tréfák, szerelem játéki,
Ti, kik olly bájolók vagytok,
Legszebb korunk ajándéki?
***
Két halál van sorsúl vetve:
Szépségünk vesztén búsúlni,
S hervadni nem-szerettetve
Annyi, mint kétszer kimúlni.
***
Így sirattam tavaszomnak
Elhervadt szép virágjait,
S gyászoltam ifjuságomnak
Szárnyakra kelt víg napjait.
***
Végre frígyet kötött velem
A barátság, megszánt az ég:
Nyájas ez, mint a szerelem,
Lángja kisebb, de mindig ég.
***
Kiss János: 1770 – 1846
***
Liebe und die Freundschaft.
***
Ich möchte jetzt auch noch lieben,
oh weh! Meine Zeit ist vorbei,
und der Herbst ist an vertrieben,
den schönen Sommer bezugsfrei.
***
Die Zeit nimmt mich untern der Arm
‘d führt mich von diesem schönen Ort,
wo sich beide anlächeln warm
Amor und Bacchus ohne ein Wort.
***
Im Leben gibt zwei Moment' bloss,
bei einem regiert das Gehirn,
wir können es nicht pausenlos,
wo Myrte und Freude entrinnt.
***
Nun lasst mich für immer an Wand
Spass ‘d die schönen Liebesspiele,
ihr seid so lieb und so charmant
schönsten Geschenke der Liebe?
***
Es gibt zwei Tod' im Lebenslauf:
wenn wir die Schönheit betrauern,
‘d das Verwelken nehmen im Kauf
des Lebens zweitgrösste schauern.
***
So hab’ ich geweint, nach Frühlings,
verwelkten und schönsten Blumen,
trauerte nach die Jugend rings
‘d der heiteren jungen Tugend.
***
Endlich wurde eine Hassliebe,
die Flamme der Freundschaft traf mich:
Es ist so weich wie die Liebe
ist klein, doch lasst mich nie im Stich.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni