|
 Vendég: 83
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Búcsúvétel az ifjúságtól
***
Itt hagysz, éltem szép tavasza,
Koszorúim elszeded!
Hogy több rózsádat szakaszsza
Kezem, már nem engeded.
Ezután kemény törvényt szab
Már a komor értelem,
S mindenfelől száz dühös hab
Játszik ön kéjén velem.
***
Nem virítottál körültem
Szüntelen zöld Tempéket;
Néha reggel bár örültem,
Láttam gondos estvéket.
Még is olly bús szívvel nézek
Vissza, kedves Tündér, rád,
Mint honjokra a vitézek,
A dob marsra ha jelt ád.
***
Bár örömhöz nem vezettél
Paphus bájos halmain,
Ah, elég boldoggá tettél,
Hív barátim karjain!
Kikkel ha együtt sétáltam,
Édent láttak szemeim.
S most, midőn tőlök megváltam,
Nem méltók-e könyeim?
***
Bátor elmémnek nem adtál
Érteni mély titkokat,
Minden órában mutattál
Új szép rajzolmányokat.
Most pedig, hogy sóhajtásim
Nőjenek, azt míveled;
Minden édes álmodásim
Mert elrepűlnek veled.
***
Menj! szerencsésebbre terjeszd
Áldásidnak árjait,
Érzékenyebb szívben gerjeszd
Szép örömid lángjait:
Nékem csak egy szál virágot
Légy, jutalmúl, adni kész:
Olly szelid s csendes vígságot,
Mellyhez esküdjék az ész.
***
Kiss János: 1770 – 1846
***
Abschiednehmen von der Jugend
***
Du lässt mich hier, Frühlingsleben,
du nimmst meine Kränze weg!
Um nicht mehr Rosen zu nehmen,
du lässt mich nicht mehr an Steg.
Legst ein strengeres Gesetz fest
das ist das doofe Verstand,
‘d hundert wütende Schäume jetzt
spielt mit mir, wie einst im Sand.
***
Du hast um mich nicht aufgeblüht
auf immergrüne Schläfen;
obwohl manchmal hab’ ich gespürt,
schönen Abend am Häfen.
Trotzdem, mit traurigen Herzen
schaue zu dir, liebe Fee,
und wenn die Helden heimgehen,
auf der trommelst Marsbefehl.
***
Doch hast mich nicht zur Freude führt
dort auf den Paphus-Hügeln,
und dort es hat mich sehr berührt
auf Freundes Armen zügeln!
Mit welchem ich gegangen bin,
Eden sah’n meine Augen.
Und jetzt, wo alle sind schon hin,
soll ich tränenlos trauern?
***
Gabst dem Geist keine Sekunde,
die Heimlichkeit zu verstehen,
du hast mir in jede Stunde
neue Zeichnungen gegeben.
Und nun jetzt zu meinem Seufzen,
dass sie noch höher liegen,
weil auch meine süßen Träume,
die sofort mit dir fliegen.
***
Geh! Verbreite es ohne Hetz
die Flut deiner Segnungen
reg an dem empfindlichen Herz
und freue an das Funken:
Nur eine einzige Blume heute sollst
mir als Belohnung geben:
So sanft ist die stille Freude,
dem soll das Hirn gebeten.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- január 23 2023 14:45:53
Toni kérlek, érdekes eszmefuttatás eme vers amit, hoigy idehoztál, nekem nagy öröm oka lett!
Megfogott és teszik. Ilyet sem tud mindenki írni!
Én fogok, mert elhatároztam, hogy elkészítem az átíratát...
Maradok tisztelettel:
KíberFeri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
