|
 Vendég: 87
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Balzsamcsepp
Szív, örömtől elszokott szív,
Multak gyászos özvegye!
Meghervadtál, meghajoltál -
Az vagy-é még, aki voltál,
Árva szívem, az vagy-e?
Óh, neked már fáj a bú is,
Az öröm is fáj neked!
Bánt az árnyék, a derű is,
Bánt az édes, keserű is,
Mint a szegény beteget.
Nem a régi fájdalom már,
Évek folytán ami rág:
Csupán mérgét hagyta benned,
S minden illetésre szenved
A tulérző fájvirág.
Jer! a multak hűs derével
A jelent tovább ne öld.
Mi okod van új panaszra?
Nézz a kikelő tavaszra:
Ege fényes, lombja zöld.
Jer! az áldott szép természet
Enyhe öle hívogat;
S temetőn, bárha bolyongok
Eltakarják üde lombok
A sötét sírhalmokat.
Arany János: 1817 – 1882
Balsam tropfen
Herz, von der Freue abgewöhnt,
an gestern trauernde Witwe!
Du bist schon verwelkt, gebeugte –
bist du noch der alt Gezeugte
Waisenherz, auf der Piste?
Die Traurigkeit tut auch schon weh,
sogar die Freude auch schon!
Der Schatten tut weh, das Licht auch,
die süsse ‘d, die bittere auch,
wie eine kranke Person.
Das ist nicht mehr der alte Schmerz,
was dich schon seit Jahren nagt:
Es hat dir nur Gift hinterlassen,
und es wird noch weiter leiden,
wie das Springkraut veranlagt.
Komm! Mit dem Frohmut vom gestern,
das Jetzt sollst du nicht trüben.
Was ist der Grund für Beschwerde?
Schau an, Frühling mit Begierde:
Helle Himmel, Laub am grünen.
Komm! Die gesegnete Natur,
ihr sanfter Schoss, winkt zu dir;
‘d auf dem Friedhof, wo ich laufe
sind bedeckt von frischem Laube,
fast alle Grabhügel hier.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
