Napkorong

Lesz még egyszer ünnep a világon

"Lesz még egyszer ünnep a világon!"
Zengsz óh költő és visszhangzik szavad.
Lesz virág a fán, gyümölcs az ágon,
S nép, erényben boldog és szabad.
Most nem az, nem! Élvén is halottan,
Bűn fertőjében teng-leng itt a nép.
Az Istentől sújtva elhagyottan,
Mert elhagyta áldó Istenét.

Pattanjon fel sírok lomha zárja,
Ti próféták, ne aludjatok!
Míg hajnal jő a vak éjszakára,
Hadd harsogjon bátor ajkatok.
Száraz csontok szerteszét hevernek,
Álljatok meg e csontok felett,
Ha ti szóltok, mind életre kelnek.
S Lelket lelnek ők halál helyett.

Telve hittel s lélektől felkenve,
Keljetek fel, szent apostolok!
Ha megoldódik buzgalom tűz nyelve,
Millió szív, újra égni fog.

Égni forrón és lángolni hűen,
Uram, a Te szent oltáridért,
És nem csügged el kicsinyhitűen,
Ha kemény harc próbál és kísért.

Jöjj Magad, jöjj, s alkoss új világot,
Óh, te tövis-koronás Király!
Áldott a szív, sírjáiglan áldott.
Hol jó lelked hű szállást talál.
Te mosod meg tiszta hófehérre
Bűn szennyétől a szegény szívet.
Tévelygőnek Te mutatsz az égre,
S meggyógyítod, ki Hozzád siet.

Jöjj, Óh Jézus! Porba hullva kérünk!
Jöjj s gyógyíts, mert a világ beteg;
Hogyha nem Te vagy a mi vezérünk,
Elfogy a hit és a szeretet.

Elfogy minden: áldás, üdv, béke,
Síron innen és túl a síron.
Óh, ihless meg, szent idők emléke
S ülj pünkösdöt, óh, hívő Sion.

Sántha Károly: 1840 – 1928

Es wird noch ein Feiertag auf der Welt

"Es wird noch ein Feiertag auf der Welt!"
Sing, Dichter, ‘d die Stimme widerhallt.
Es wird Blüte am Baum, Früchte am Zweig,
‘d Menschen, glücklich und frei am Erden halt.
Jetzt ist das nicht nein! Jetzt leben sie empört,
rumhängt das Volk am Rande der Sünde.
Vom Gott verlassen, am Boden zerstört,
weil jetzt nicht mehr sein Gott beistünde.

Das Schloss, die Gräber soll jetzt aufspringen,
ihr Propheten, ihr sollt nicht schlafen!
Bis dämmert um die blinde Nacht ringen,
lass eure Lippen nicht bestrafen.
Trockene Knochen liegen überall,
bleibet stehen über die Knochen,
wenn ihr sagt, erwachen sie noch mal.
‘d finden eine Seele statt des Toten.

Mit Glauben erfüllt und mit Geist gesalbt,
erhebt euch ihr heilige Frommen!
Wenn die Feuerzunge des Eifers
gelöst, die Herzen werden brennen.
Um heiß zu brennen und treu zu lodern,
Herr Gott für den heiligen Altar,
und lass dich nie ‘d niemals entmutigen,
wenn der harte Kampf partikular.

Komm selbst komm und erschaffe eine Welt,
oh du dornengekrönter König!
Gesegnetes Herz bis Grab gesegnet.
Wo deine Seele einsam ‘d eintönig.
Du wäschst es, bis es endlich schneeweiss wird.
Das arme Herz vor dem Sündenschmutz.
Du zeigst dem Verirrten den Himmelswind,
und du heilst die, die bei dir Schütze sucht.

Komm, o Jesus! In Staub bitte als Christ!
Komm und heile, denn die Welt ist krank;
wenn du nicht mehr die Anführer bist,
Glaube und Liebe sind auch verbannt.
Alles läuft aus: Segen, Grüsse, Friede,
bis Grab und über das Grab hinaus.
Oh, Eingebung an heilige Liebe,
sitze am Pfingsten an Zion heraus.

Fordította: Mucsi Antal-Tóni