|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Megint elvesztettem a fonalat,
Nem értem miért romlik el minden,
Miért kell így bírjam önmagamat?,
S érzéseim földjét sóval hintsem,
Elhervadt a virág mi bennem nőtt,
Nem nyújthatok számára táptalajt,
A világ mi bent épült, összedőlt,
Romjain magány dúdol csatadalt,
Feloldozásra tudom, van remény,
De cserébe én mit ígérhetek?,
Számomra megszűnt már bűn és erény,
Jelenleg még annyit sem érthetek,
Szeretet hogy lehet mi eltaszít?
Ha már nem hozol, el miért viszel?,
Mit a szív összerak , érv mért szakít?,
Sebeim közt egy végül mért leszel?,
Fáradt vagyok és őszintén unom,
Hogy el ezredszerre veszítelek,
Szívem börtönét magamra csukom,
Mást érted tán már úgysem tehetek,
Szélben porszemként lehetnék veled,
Szájban pletykaként szólhatnék hozzád,
Hamis könnyként elérhetném szíved,
S talán még a gyógyírt is te hoznád,
De én vagyok, s így jelentéktelen,
Kinek karjai közt mindig reszketsz,
S, hogy elérjelek így esélytelen,
Hiszen csupán holtomiglan szeretsz. |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. október 21. kedd,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
