|
 Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Egyszer volt, valamikor réges-régen,
hogy hatalmas hó fedte a földet,
violin sivított, tán fogát fúrták,
mély álomból törte meg a csöndet.
Komor felleg úszott fent a bús égen,
a mély hóban elveszett a csizma,
csipkés zúzmara nőtt a dús hajamon,
s tél bájából egy jókorát ittam.
Múlt éj vég nélküli volt, mint az eső,
fa fent csupasz volt, föld lent tocsogott,
nappal borús, vagy napos, de enyhe volt,
ó, még a kismadár sem locsogott!
Mély volt az idill, itt-ott némi hó hullt,
a kis patak is csöndben csobogott,
lábujjon járt idővel a világ, s a
fásult január tovább csoszogott.
|
|
|
- május 08 2023 15:03:59
Remek a versed, remek az összevetésed, nekem meg élmény volt olvasnom.
Jó, ha mondom = 5*
El vagyok ámulva, annyira képiesre írtad...
Versedet olvasnom a műélvezet csodája volt, köszönöm a részesülést!
Amit írtál, az bizony pár évtizet hosszú összevetés, de így volt, nagy a Te igazságod, mert ezeket mind már én is átéltem...
Lécmegugró ez is és ugy látom, hogy nem vagy képes egy árva lécet sem leverni... Persze csak azért, hogy lenne valami perverz múlatságunk is, ami így meg a mestermunkáid között, egyáltalán nem hiányzik! (Hi-Hi-Hi)
Poétaöleléssel, kalapemeléssel, barátsággal: szívből gratulálok!
KíberFeri   |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 05. szerda,
Imre napja van.
Holnap Lénárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
