Napkorong

Федор Тютчев:
РАССВЕТ

Не в первый раз кричит петух;
Кричит он живо, бодро, смело;
Уж месяц на небе потух,
Струя в Босфоре заалела.

Еще молчат колокола,
А уж восток заря румянит;
Ночь бесконечная прошла,
И скоро светлый день настанет.

Вставай же, Русь! Уж близок час!
Вставай Христовой службы ради!
Уж не пора ль, перекрестясь,
Ударить в колокол в Царьграде?

Раздайся благовестный звон,
И весь Восток им огласися!..
Тебя зовет и будит он, —
Вставай, мужайся, ополчися,

В доспехи веры грудь одень,
И с Богом, исполин державный!..
О Русь, велик грядущий день,
Вселенский день и православный!

1849 г.
______________________________

Fjodor Tyutcsev:
HAJNAL

A tarajos sokadszor szólt;
A hangja bátran, konokul száll;
Az égen már kihunyt a hold,
S az ár piros lett Boszporusznál.

Harangszó nem hallatszik még,
De a Kelet már jócskán sárga;
A hosszú éjre itt a vég,
És fényes nap kél nemsokára.

Oroszhon, kélj! Rest nem lehetsz!
A szentmisére kélj hamar hát!
Nem kéne, bár keresztet vetsz,
Meghúznod Cárgrád sok harangját?

Zengjél, harang, jó hír szavad,
S telj véle el, Kelet, egészen!..
Ő téged ébreszt, hívogat, –
Ne csüggedj, kélj, légy harcra készen,

Hit vértje óvja kebledet,
S az Úr veled lesz, mindőnk atyja!..
Ó, Oroszhon, nagy lesz neved,
Mert jő a Pravoszlávok napja!

Pétervár, 1849. november

* * * * *