Szerelmet vallottál s szerelmet vallottam.
Egyetlen napra újraéledt a régvolt csoda.
S egy percre talán te is elhitted, drága,
Hogy van még esély e szerelem újulására.
Az elsõ forró csók elhozta a drága varázs
Minden szép-gyönyörû fájdalmas kínját.
Örök emlék marad a szemed égetõ tüze,
S a bõröd selymesen lágy édes érintése.
Ma utoljára elhittem, hogy él még a múlt,
De megértettem, hogy miért így alakult...
Azt is, hogy a bilincs szívemrõl le nem hull.
Hiányozni fogsz. Fáj, hogy szerelmet vallottál,
S szerelmet vallottam. Hogy élhetett a csoda,
Bár egyetlen napra csak, nem felejtem soha...
