|
 Vendég: 44
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Este a Tiszán
A fekete lepellel gyorsan jön az est,
Lassan bandukolva jön, nem hiába rest.
És fekete, sötét lesz a tiszta víz,
A háta hajót vagy gőzcsónakot nem visz.
Csendesen imbolyognak a halászbárkák,
Mint korom-fekete éjben a báránykák.
Jönnek csillagok. Előbb egyik majd a másik,
Csillogó fénykévéjük messzire ellátszik.
A parton a sötét fűzfák őrt állanak,
Éber őrei a sötét éjszakának.
Lombjai között nem pihen fáradt madár,
Fészkükben vannak azok egytől-egyig már.
Majd feljön a hold is. Mosolyogva néz szét,
S nézi a Tisza e nagy víztömegét.
Igen. Mert most ő az úr a tüzes nap helyett,
Lakásul most ő bírhatja a magas eget.
Ha elfárad ráfekhet szép felhő-ágyára,
Hisz reggelre úgyis mosolygó nap várja.
Az éjben rikácsolva a nagy bagoly szól,
Jó messzire vetődött el a vártoronytól.
A faluban kis lámpák a fényt szórják szét,
S csak ez árulja el a falu helyét.
S lassan, lassan elcsendesedik minden.
Mosolygó arccal alszik a hold egy felhőben.
1934. ápr.
Vörös István: 1922 – 1947
Abends am Theiss
Mit dem schwarzen Umhang kommt der Abend schneller,
er kommt so langsam, und zögernd kommt er hierher.
Und das klare Wasser wird klar und dunkel sein,
er trägt kein Schiff aus dem Land, ’d auch keines landein.
Die Fischerboote schwanken leise am Wasser sacht,
wie die kleinen Lämmer in einer dunklen Nacht.
Ein Stern kommt. Erst das eine, dann die anderen,
mit ihren schimmernden, weit sichtbaren Lichtstrahlen.
Die dunklen Weiden sind wachsam am Ufer Pracht,
wachsame Wächter der ruhigen, dunklen Nacht.
Kein müder Vogel sitzt zwischen den Blättern fest,
sie sind schon wie die anderen in ihrem Nest.
Der Mond geht langsam auf. Dreht sich lächelnd im Kreis,
und blickt auf dieses grosse Gewässer, der Theiss.
Weil er ist der Herr, statt der feurigen Sonne,
in der Wohnung auf der hohen Himmelswonne.
Wenn müde wird, legt er sich auf sein Wolkenbett,
doch ein lächelnder Tag erwartet ihn adrett.
In der Nacht ruft die grosse Eule laut kreischend,
es wurde ziemlich weit von dem Burgturm entfernt.
Im Dorf verstreuen die kleinen Lampen das Licht,
‘d erst dies verrät der Schönheit des Dorfes Gesicht.
Und langsam wird überall alles ruhiger.
Der Mond schläft mit lächelndem Gesicht inniger.
April 1934
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 16. kedd,
Etelka, Aletta napja van.
Holnap Lázár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
