|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szabad vagyok, rabságomból kiszabadultam
szárnyalok és megtaláltam az utam
Kint a mezõn millió virág, illatos
altatják lelkem mi mégis magányos.
Indulok, nem kutatok - csak keresem
mert szerelemre éhes a szívem
hiába hazudok neki - így jól vagyunk,
hogy a szerelemrõl csak álmodunk.
És akkor hirtelen itt áll elõttem
mit szerettem volna, de sose kértem
elõtte állok, de ki talált kire?
és kezem megfogta két keze.
Most csak nézem, töprengek
vajon mit suttognak a fenyvesek
millió virág, sok kis pacsirta
hívogatnak egyre csak a vadonba.
Édesgetnek : -gyere, gyere kedves
most eszem szívemre mérges
és már nem enged tovább menni
mert a hajnal kezd sötétedni
a fák sûrûsödnek egyre többen
nem látom át, hogy mit rejt a jelen
És a jövõ? Mi lesz holnap?
szívem kést vagy virágot kap? |
|
|
- április 28 2008 04:57:28
A szerelem, a párkapcsolat bonyolultságát tartja középpontjában a vers, tétova, megfejtésre váró gondolatokkal, beágyazva természetközeli képekbe.
Gyakran felvetõdõ kérdések ezek és a választ mindig önmagunkban kell majd megtalálni. |
- április 28 2008 11:58:08
Feltoluló, ösztönösen szép érzések, szép szavakkal kifejezve - ezt érzem a versbõl. A jövõt talán nem is fontos olyan pontosan látnunk, hiszen a bõsz tervezgetés közben elszalasszuk a MOST pillanatait, amelyek tegnap még a jövõt jelentették. Nem közhely és nem önzõség - különösen a szerelemben: élj a mának, a pillanatnak
A vers tiszta hangon szóló, de kicsit érzõdik a rímeltetés, a dallamosság és a versfolyam - talán túlságosan megfinomított, megszerkesztett stílusa. Néha itt sem árt az ösztöneinkre bízni a gondolatok és szavak áramlását. Meglásd, könnyedebb, természetesebb hangon szóló lesz majd napról napra.
(konkrét példa: az utolsó két sor - bármily fontos vívódás is - nem nagyon illik a hangulathoz, - és a következõ soroknál érzem a legintenzívebben a rímeltetés és dallamosság természetellenességét:
"már nem enged tovább menni
mert a hajnal kezd sötétedni"
Jó volt elidõzni gondolataidnál. Érzõdik, hogy komolyan szeretnél versírással foglalkozni.
Gyõzd le a gátlásaidat, érdemes.
Üdv. szeretettel.
V. |
- április 28 2008 12:26:25
Kedves Meridiana!
Azt hiszem Tõled még nem olvastam verset!
Azt olvasom ki versedbõl, hogy épp a szerelemhez vezetõ utat kerested, amikor egyszerre csak megtaláltad. És most dilemma elõtt állsz - hiszen ez mindenki esetében természetes -, mert nem tudod, mit várhatsz ettõl a kapcsolattól.
"vajon mit suttognak a fenyvesek
millió virág, sok kis pacsirta
hívogatnak egyre csak a vadonba"
Elõre senki sem tudhatja, hogy mit várhat egy szerelemtõl. Lehet, hogy csalódás lesz a vége, lehet, hogy boldogság. De ha nem mersz belevágni,akkor sohasem tudhatom meg!
Próbálj meg sok-sok szép novellát és verset olvasni, amelyek gazdagíthatják szókincsedet.
Én mos Gárdonyi Géza "Szívlobbanás" c. novelláit olvasom újra, és mondhatom, még mindig nem tudok betelni vele. Örökévényû igazságokra próbálja ráirányítani az emberek figyelmét!
Csak így tovább!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- április 28 2008 12:49:58
Elõször is üdvözöllek körünkben!
Szerelemre vágyunk, az érzések pedig csak úgy jönnek. Amirõl írtál már mind átéltük, s merengtünk rajta sokszor. Írj sokat, sokfélérõl. Játssz a szavakkal, próbáld többféleképp megfogalmazni azt az egy gondolatot. Ettõl függetlenül ezt a verset ügyesen összehoztad. |
- április 28 2008 14:17:31
Köszönöm a hozzászólásotokatJól mondják: ,, a kép kiállítása a mûvész halála", de mivel én nem vagyok mûvész nem halok bele ha megosztom veletek a verseimetami általában csak úgy jön nem figyelek oda a formára, hogy mi illik bele, mi erõltett vagy nem és szeretek olvasni, verseket, könyveket (most Jane Austen regényeit)...köszönöm |
- április 29 2008 09:00:31
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
