"Bájos sz?zlány, te friss, üde,
gyere hát, gyere csak ide!
Ne félj, no, hisz nem bántalak!
. . .
Csupán a sárba taposlak,
megcibálom aranyhajad,
szétmarcangolom az ajkad,
ujjacskáid mind eltöröm,
húsodba váj éles köröm,
kemény melled megmarkolom,
kecses nyakad megszorítom,
piros véred mind kiszívom,
torkod aztán átharapom,
betöröm a koponyádat,
sose látod már anyádat!"
. . .
"Enyém lettél, most megdöglessz,
mocskos kurva, már nem kellesz!"
