
Nézd, hogy mosolyog a sápadt Föld,
mennyi gyönyörű virág!
Értünk illatozik szerényen,
mily nagy csoda e világ!
Sóvár szívem lüktet: tam, tam-tam,
ásó, kapa kicsorbul,
törődő, kérges kezeimtől,
hálás könnyük kicsordul.
Olyan, mint egy Tündérkert, díszes,
libben benne sok élet!
Lelkem rozsdás kulcsát nyitotta,
jó, hogy itt, köztük élek!
|
|