|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Ricarda Huch:
(1864-1947)
EMLÉKEZÉS
Fa voltam, sok-sok éve,
Nyírfa egy kőszirt oldalán,
S a hold keze fehérje
Fésülte zöld hajkoronám.
Horhos fölött susogtam,
Rideg kövön a szél cibált,
Felhőket, táncost fogtam,
Alkalmi játéknak bevált.
Nem szegte semmi kedvem,
Nem volt kín, mámor, enyhítő,
S míg ősszel nem vetkeztem,
Árnyamban szunnyadt az idő.
___________________________
ERINNERUNG
Einmal vor manchem Jahre
War ich ein Baum am Bergesrand,
Und meine Birkenhaare
Kämmte der Mond mit weißer Hand.
Hoch überm Abgrund hing ich
Windbewegt auf schroffem Stein,
Tanzende Wolken fing ich
Mir als vergänglich Spielzeug ein.
Fühlte nichts im Gemüte
Weder von Wonne noch von Leid,
Rauschte, verwelkte, blühte;
In meinem Schatten schlief die Zeit.
* * * * * |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. július 03. csütörtök,
Kornél, Soma napja van.
Holnap Ulrik napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
