|
Vendég: 88
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hier ist es immer
Itt mindig csak könny hullatós ősz van
a nap is
szinte már vánszorog
a Dunára penész verte
köd hasalt
a partot tarkítják az elmosott lábnyomok
mintha valaki a nyár után szaladt volna
oly sűrűn lyuggatják a latyakos homokot
talán én voltam az ki utána rohantam
loholva
talán csak azért
mert a nyár tőlem még el sem búcsúzott
csak a hűvös őszi szél ébresztett reggel
ahogy süvöltve tépte a part menti lombokat és
egy-egy megsárgult falevél már táncolt körülöttem
akkor jöttem rá
hogy a hűtlen nyár tőlem szó nélkül távozott
ám
szívembe beszőtte az őszi eső
a tegnapok melengető sugarát
rá jöttem a parton hogy milyen árva is vagyok
nem ölel asszonyi kéz
elhagyott mind a sok
jó barát
itt állok hát
az ősz rozsdás kapujában
megéltem én már annyi nagy vihart
de most belé roskadok a mocsaras magányba
bár bolond szívem még
álmodón ki tart
fel a harcra dobogja szűntelen
lásd az ősz is csodás mennyi élénk színt kever
ne hagyd el magad hát
fess belőle
emlék képeket
amit a nagy útra majd magaddal vihetsz
ha jő a tél és mindent lekaszál
a sok emlék majd a bal oldaladon pihen
velük vissza tér hozzád is a nyár.
Szeptember 23.
Rigó Tibor: 1961 –
Hier ist es immer
Hier ist es ein Tränen treibende Herbst
die Sonne
schleppt sie sich kaum herum
Donau von Schimmel Nebel
befallen
die Ufer sind mit wegspülten Fußabdrücken gesät
als ob jemand nach dem späten Sommer nachrannte
so viele Löcher stachen vor in den matschigen Sand
vielleicht war ich derjenige, der nach ihm nachgelaufen
ganz hetzend
vielleicht deswegen
weil der Sommer gar nicht verabschiedet hat
nur der Herbstwind hat mich am Morgen geweckt
als er heulend riss an den Ufern Bäumen das Laub herab
einige vergilbte Blätter tanzten bereits um mich herum
dann erkannte ich
dass der untreue Sommer mich wortlos liegen liess
doch
der Herbstregen drängte jetzt in mein Herz ein
die wärmenden Sonnenstrahlen von gestern
am Strand wurde mir klar, was für eine Waise ich bin
nicht von der Frauenhand umarmt
verlassen von allen
guter Freund
stehe ich hier
am rostigen Tor des Herbstes
habe so viele grosse Stürme erlebt
aber jetzt versinke ich in der sumpfigen Einsamkeit
gar mein Herz ein Narr ist
noch träumend ausharrt
er drängt mich ständig auf den Kampf an
sieh, wie wunderbar der Herbst ist ‘d wie viele Farben hat
also, riss dich zusammen
male aus dem
erinnerungsbilder
was du auf die grosse Reise mitnehmen kannst
wenn der Winter kommt und alles lahmlegt
alles was war ruhen dann auf deiner linken Seite
mit ihnen kommt der Sommer zu Ihnen zurück.
23. September
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
Még nem küldtek hozzászólást
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|