|
Vendég: 93
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Múlt, jelen, jövõ
A múlt összedõlt,
a jelen bizonytalan
s ki tudja, mit rejt a jövõ?
23 évet kártyavárban éltem
s Te egy laza mozdulattal
lesöpörtél mindent.
Tetted ezt olyanokért
kiknek az érzelem csak játék,
kiknek nem számít más, csupán a külsõség.
Könnyedén átlépted ki valóban szeret,
ki oly régóta érted szenvedett,
ki nem akart mást, csak boldog életet!
Rútul becsaptad kik veled élnek
kik bíztak, s oly erõsen hittek benned!
Színlelted éveken át a hû férjet, az édesapát!
Ki vagy Te, s mi a valódi értékrended?!
28 éven át félreismertelek?!
Ki az, kit magadhoz közel engedsz?!
Mért kell a felszín, a hamis érzelem?
Mért nem veszed észre ki melletted az egyetlen,
ki élni akar, de csak veled?!
Többet ér egy nézés, mint a belsõ érték?
Többet ér a hamis szó, mint a tiszta érzés?
Többet szeretni, csak így lehet élni?!
Átgázolni egy emberen a hamis álomért,
hazudni s magára hagyni múló örömért
s mindezt úgy, hogy érezze õ a bûnös mindenért?!
Félek, túl késõ a holnapért ...
eljátszottad évek alatt miben hittem én
s a szorongás és félelem túl mély, mely bennem él!
2005.11.26. |
|
|
- április 26 2008 19:53:39
[b]Drága Gondola...engem megtiszteltél azzal, hogy egy bizonyos felületen betekintést engedtél életedbe...megtiszteltél bizalmaddal...ez hozzásegít engem ahhoz , hogy mélységeiben is átéljem ezt a versed...mely számomra rendkívül kifejezõ lenne akkor is, ha nem tudnék elõzményeket...a versbõl kicsengõ fájdalom és kiábrándultság mellett érzek egy nagyfokú kételyt..mert Te vagy annyira bölcs és nagylelkû...hogy még most is magadban / is / keresed a miértekre a választ...
...remélem lelked már megnyugodott azóta...mert bár félelmek és szorongás él benned...de Te egy erõs Ember vagy...így nagybetûvel...
szeretettel[/b]
szí. |
- április 26 2008 20:32:35
idézlek -
"Félek, túl késõ a holnapért ..."
Hmm,...döbbenten olvasom!
...miért, miért és miért?
Körvonalazódik az értelem, mely lágyan öleli lelekedet!
...Múlt, jelen, jövõ
(érdemes?)
...- most én aggódom!
Szeretettel: Lajos
Louis De La Cruise |
- április 26 2008 20:37:43
Tetszik a versed. Remény még ha megvan akkor nincs még veszve semmi. Ne add fel. Grat.Szeretettel:Kormi |
- április 26 2008 20:42:49
Az ember általában olyan mint a legtöbb ember, esendõ és halandó.Az embert kiismerni, megismerni nem lehet./Csak ritkán/ Az embert vágyai vezérli, hosszu úton vágyak jönnek egyeseket összetörnek.Mindenki egy, de nem mindenkiért.A vágy az olyan nagy úr mitõl az ember megvadul.Hát ilyen az ember, kinem hiszi majd elhiszi.A versed nagyon jó, nekem tetszik Üdv.: ZETA |
- április 26 2008 20:47:06
Igen, azóta eltelt pár hónap (év). Talán okulásként nem árt a fiatalságnak, hiszen ez is az élet velejárója. Tapasztalat: élni lehet egymás mellett ugyan (nem könnyû) de aki teheti, ne tegye! Ami eltört, sosem lesz egész.
Igen, Kedves Ircsikém, a lelkem nyugodtabb. Van egy Sziget, ahol nyugalmat lelek. |
- április 26 2008 20:57:31
Együtt vagy egymás mellett, ebben van a nagy különbség.. Tetszett.
És még valami, soha nincs késõ! |
- április 26 2008 20:58:36
Kedves Lajos!
Éreztem már akkor - késõ a holnapért - ez most is így van. De aggódnod nem kell, felálltam, itt vagyok. Lehet, én is bonyolódom?
Talán ezért is vonzanak az írásaid.
Kedves Kormi, ZETA-nak igaza van. Már tudom.
Erre most nem írom, hogy örülök ha tetszik, furcsa lenne. Ez az élet, s ez is én vagyok. |
- április 26 2008 21:10:42
Köszönöm!
- Ha itt vagy, hol keresselek?
Szeretettel: Lajos
Louis De La Cruise |
- április 26 2008 21:24:39
Kedves gondola! Én is osztom ZETA véleményét.
Érzem ezt a problémát, nagyon.
Kicsit benne élek.
Tetszett a versed, jól rádláttunk! Köszönöm! |
- április 27 2008 08:32:16
Kedves Gondola, hogy mennyire megértelek. Már én is túl vagyok ezen. Az ember sokszor megpróbál valami mást, vagy valaki mást keresni, amirõl azt hiszi , hogy jobb a réginél. Legtöbbször rájön, hogy rossz döntést hozott, de már nincs visszaút.
Ahogy olvasom a versed, érzem, még m indig felkavarnak a történtek. Tetszett a versed. Szeretettel: zsuzsu |
- április 27 2008 10:43:24
Kedves Sziszifusz!
Nos, valóban kiadtam magam. Vívódtam is rajta, rendesen, de aztán... ez az élet! Sokan vannak (vagyunk) még naívak. A kincs, ami elõtted van (amennyiben számodra õ a kincs) ne máshol keresd! Lehet, örökre elveszíted!
Kedves Zsuzsu!
Igen, felkavar. Mert ha tükörbe nézek, nem azt látom, mit szeretnék. Ez nem én vagyok, ez már nem az én életem! Mégis, élni kell! |
- április 27 2008 13:28:21
Kétségek gyötörnek, szomorú, õszinte sorok. A sors néha produkál váratlan, megoldhatatlannak tûnõ helyzeteket, de mindenbõl van kiút. Meg kell tanulnunk megbocsájtani és elengedni...csak így tudunk továbblépni.
Maryam |
- április 27 2008 14:55:45
Kedves Gondola! Mennyire igaz, amit írtál: "ami eltört, soha nem lehet egész". Mikor én válófélben voltam és többször megbocsátottam a megtérõnek, reménykedve az újrakezdésben, a házi gyermekorvosom - ismerve a helyzetet - mondta: " nem lett volna szabad, csak szenvedés lesz... melegítve csak a töltött káposzta jó". Ha már egyszer elveszett a bizalom, megette a fene. És ez valóban így van, akárhányszor megbocsátunk is... még ha vagyunk is annyira intelligensek, hogy soha többé és tényleg nem emlegetjük és netán valóban együtt is maradunk, a tüske akkor is ott marad örökre. Soha, soha többet nem lesz már olyan, mint régen... saját, többszöri tapasztalat után merem állítani.
Versedben nagyon szépen átadtad az akkori érzéseidet. Nagyon megnyugtató, hogy a Szigetre Te is rátaláltál... mindenkinek kell legyen egy olyan... |
- április 28 2008 08:22:38
Örülök, kedves Gondola, hogy azóta már megtaláltad a lelki békédet egy "nyugalmas" szigeten!
Így már én is nyugdotabb vagyok!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- április 28 2008 11:45:22
Köszönöm! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|