|
Vendég: 78
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Túrmezei Erzsėbet: A 95 tétel ünnepén / Bei der Feier der Satz 95
A 95 tétel ünnepén
A mėlysėgből kiáltsatok velem!
Olyan mėlyen, olyan testvėrtelen,
Olyan embertelen mėlyen vagyunk,
Bereg a szívünk, lüktet az agyunk.
Füstōs kōdben vájkál tekintetünk.
De mėg vagyunk! S hogy holnap is legyünk,
Utat, utat, amely fōlfelė vezet!
Igazat író, bōlcs, bátor kezet!
Tėtelt, amely a káoszból kiment,
S megmondja, hogy az Isten mit izent,
És megmondja, hogy kōzel van-e mėg?
Hiszen a füsttől nem látszik az ėg,
Csak ez a vėres, tébolyult világ.
De ki lát írást a kapun, ki lát?
Hát nekünk már senki sem küldetett
Gyűlōlet helyett írni: szeretet?
Bosszú helyett bocsánat, irgalom?
Ó, hogy ragyognak századokon át
Amaz ősi, bátor tėtelek!
Hát számunkra már nincsen felelet?
És ez a kor, a Belsazár kora?
És őrjōng Belsazár duhaj tora?
Amíg az ėgi kėz nem írja fel
Betonfaladra:"Mėnė Tekel"?
Az ōrōmhír, ha már elvėtetett,
Az utolsó szót: az ítéletet?!
Nem! Hiszen ma mėg tart a Kegyelem,
Az őszi ėg olyan felhőtelen,
Madarak ėke száll csak rajta át,
Bėkėn keresve melegebb hazát.
És hull a lomb, a bíbor ės arany,
És bizony, a Kegyelem napja van.
S a Kegyelem ės Ítėlet Ura
Felírhatja mėg a kapura
Falevėl-arannyal ės őszi kėkkel:
Hogy legyen új, emberteremtő tėtel,
Mentő kōtėl, mely a mėlyből kivon
Egy holt világot- az Evangéliom!
Túrmezei Erzsėbet: 1912 – 2000
Bei der Feier der Satz 95
Aus der Tiefe sollt ihr schreien!
Geschwisterlos unten seien
in der so unmenschlichen Tiefe,
das Herz schlägt, das Gehirn soll Begriffe.
Unser Blick wandert durch den Nebel.
Doch wir sind noch da! ‘d auch morgen eben!
Suchend ein Weg, die nach oben führt!
Eine Waise Hand, die uns berührt!
Ein Satz, der das Chaos verlassen hat,
‘d er wird des Gottes Botschaft sagen, halt,
er wird sagen, ob er noch da ist?
Schliesslich von Rauch den Himmel nicht sieht,
nur diese blutige, verrückte Welt.
Doch wer sieht der Schrift auf dem Tor, wo steht?
Nun, niemand hat uns geschickt in Briefe,
anstatt das Wort: Hass zu schreiben, Liebe.
Anstatt Rache, Vergebung und Gnade?
Oh, wie sie leuchten seit Jahrhunderte
diese uralten, mutigen Sätze!
Als es für uns keine Antwort mehr gäbe?
Dieser Zeit, das Zeitalter Belsazars?
Ist Besatzar verrückt Idee an vormals
Nein! Bis jetzt galt immer das Wort Regel
auf einer Betonwand: „Mėnė Tekel“?
Die Frohbotschaft ist es Abfertigung,
das letzte Wort: der Verurteilung?!
Nein! Schließlich gilt heute die Gnade,
der Himmel ist so wolkenlos gerade,
Die Vögel fliegen einfach separat
auf der Suche nach einer wärmeren Heimat.
Und die Blätter fallen, das Purpur ‘d Gold,
es ist wahr, der Tag der Barmherzigkeit tobt.
Und der Herr der Barmherzigkeit ‘d des Gerichts
kann immer noch auf das Tor aufschreiben
Mit Waldgold und Herbstblau:
Um ein neues, vom Menschen erschaffendes Ding zu sein,
Eine Rettungsleine, die Sie aus der Tiefe zieht
Eine tote Welt – mein Evangelium!
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
Még nem küldtek hozzászólást
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|