|
Vendég: 84
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Akiknek Trianon nem csak történelem...
Nem akartam ünneprontó lenni
nem tettem fel már tegnap e versemet,
de az évek múltával eddig
egyet mai napig sem értettem meg.
Mindenhol mindig azt olvasom,
elítélik Trianon határozatát,
de mért ítélik el még ma is
e határozatnak az áldozatát.
Külhon védtelen magyarjaival
még ma is éreztetik könyörtelen,
hogy nagyon sok ember számára
Trianon nekik, nem csak történelem.
Talán én itt mint egy „idegen”
másnak látom a magyarok hazáját,
más szemet adott nekem a sors
másképp tereli, Isten is a nyáját.
Mint magyar jöttem a világra
de igaz magyar sohasem lehettem,
Júgó, Ex Jugó vagy Svájci, de
mint magyar, haza soha sem mehettem.
A nemzeti tudatossága
már csak a veszélyben ébred fel benne,
de ha mindenkinél így volna
már minden magyar, régen ébren lenne.
A Trianon azóta sajnos
nekem ma is mindennapi valóság,
számomra még nem történelem
hanem egy nemzet feletti gyilkosság.
Az én lelkem még nem halt bele
de ma is úgy élek mint egy áldozat,
idegen lettem nemzetemnél
elvették a hova tartozásomat.
Azóta én már csak létezem
mert egy életnek mást szoktak nevezni,
remélek, de nem tudom mire
(mert, mire megjön Noé bárkája)
nem lesz erőm a bárkára felmenni.
Mucsi Antal-Tóni : 1942
Für denen das Trianon nicht nur Geschichte …
***
Ich wollte die Feier nicht verderben
hab’ das Gedicht gestern nicht aufgeladen,
aber im Laufe der Jahre bis heute,
ich habe etwas noch nie verstanden.
Ich lese das immer und überall,
dass Trianon Entscheid alle verurteilen,
aber warum werden die Opfer immer noch,
von dieser alten Entscheidung leiden.
An den Ausland lebenden Ungarn
lassen es heute noch gnadenlosen fühlen,
dass es heute noch für viele Menschen:
die Trianon Entscheidung aufwühlen.
Vielleicht bin ich hier als ein „Fremder“
‘d, der Heimat des Ungarn anders sehe,
das Schicksal gab mir andere Augen,
der Herr Gott treibt anders auch seine Herde.
Ich kam als Ungar auf dieser Welt,
doch ich könnte nie ein echter Ungar sein,
Jugó, ex Jugó oder Schweizer, aber,
als Ungar könnte ich nie daheim sein.
Seinem Nationalbewusstsein
erwacht nur in den Gefahren beim ihm,
aber wenn das bei jeder so wäre,
alle Ungarn wären schon längst am Ziel.
Seitdem Trianon leider für mich
immer noch eine alltägliche Realität,
für mich ist es noch keine Geschichte,
sondern eine transnationale Atrozität.
Meine Seele ist noch nicht verstorben,
auch heute bin ich immer noch Opfer
ich wurde ein Fremder für meine Nation,
ich bin daheim nur ein «Türklopfer».
Seitdem existiere ich nur noch
von den Leben bekam nur ohrfeigen,
ich hoffe noch, doch weiss nicht an was
(denn, wenn Noahs Arche endlich kommt),
werde keine Kraft haben, rauf zu steigen.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni 9. Mai. 2009
|
|
|
Még nem küldtek hozzászólást
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|