Napkorong

William Allingham:
ÉVSZAKOK

Tavasz – az az erdő,
Nyár – a hűs habok,
Ősz – a hegyek lánca,
Tél – az én vagyok!

Mily derűs, ha vén ág
Hord új rügyeket,
S fák közt kék virágok,
Sárgák feslenek.
Minden zöld kibomlik,
Dalol száz madár,
Szívem, ha Tavasz van,
Csak az erdőn jár.

Mily mesés, ha hullám
Jókedvvel terít
Árnyas este bíbort,
S fényt szór, reggelit!
Szél feszít vitorlát,
Sirály száll tova,
Nyár hosszú napjának
Arany alkonya.

Ó, mi szép hegyek közt
Lenni völgy felett,
Hol a hangás lejtők
Rőten fénylenek;
Zúg az ár, a harsány,
Ugrál köveken
Arany Ősz síkjáig,
Ködbe érve lenn.

Ó, a szél… Ez Tél már?
Tél bizony – nagyon:
Hó pompázik réten,
Jég bőrzik tavon.
Mind kurtább a nappal,
Mind hosszabb a láng,
Dal, mese mellette,
S pihen korcsolyánk.

Tavasz – az az erdő,
Nyár – a hűs habok,
Ősz – a hegyek lánca,
Tél – az víg napok!
____________________

SEASONS

IN Spring-time, the Forest,
In Summer, the Sea,
In Autumn, the Mountains,
In Winter,–ah me!

How gay, the old branches
A-swarm with new buds,
The primrose and bluebell
Fresh-blown in the woods,
All green things unfolding,
Where merry birds sing!
I love in the Woodlands
To wander in Spring.

What joy, when the Sea-waves,
In mirth and in might,
Spread purple in shadow,
Flash white into light!
The gale fills the sail,
And the gull flies away;
In crimson and gold
Sets the long Summer Day.

O pride! on the Mountains
To leave earth below;
The great slopes of heather,
One broad purple glow;
The loud-roaring torrent
Leaps, bound after bound,
To plains of gold Autumn,
With mist creeping round

Ah, Wind, is it Winter?
Yes, Winter is here;
With snow on the meadow,
And ice on the mere.
The daylight is short,
But the firelight is long;
Our skating’s good sport;
Then story and song.

In Spring-time, the Forest,
In Summer, the Sea,
In Autumn, the Mountains,–
And Winter has glee.

* * * * *