|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Világokon hajóztam át,
hogy újra révbe érjek,
tekintetem ma úgy fon át,
akár a tűz, ha éget,
hajóm lebegve partodon
a horgonyára kötve,
vitorlarúdja roppanón
vigyáz az éji ködre.
Mi meg mohón ölelkezünk,
az őszi éjszakában,
de már a virradatra künn
az indulásra harsan
megint a kürt, s elindulok
a végtelen, nagy útra,
akár a néma vándorok,
világokon hajózva.
|
|
|
- február 10 2024 20:55:08
Kedves Imre!
Mint mindig, kiváló a ritmikád a saját verseidben. Ez - dicséret!
Ezt várom el tőled a fordításaidban is...
Tetszett a sztori, de - a rímpárok kedvéért - kicsit
variáltam a második strófádon... Bocsi, bocsi!... 
"Mi még mohón ölelkezünk
az őszi éjszakában,
de már a virradatra künn
kürt harsan, indulás van
megint, és én elindulok
világon át, nagy útra,
akár a néma vándorok,
hajóra szállva újra..."
Üdv: Dávid |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 21. kedd,
Dániel napja van.
Holnap Magdolna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
